Erdélyi Irodalmi Szemle

    folyóiratok   » Erdélyi Irodalmi Szemle
  » Erdélyi Irodalmi Szemle repertórium 1924-1929  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă â î ş ţ
 
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
 


Az Erdélyi Irodalmi Szemle „tudományos és kritikai folyóirat” Kolozsvárt. 1924 januárjától 1929-ig jelent meg, amikor is a 3–4. összevont számmal zárult. Megjelenésének hat évében összesen 27 lapszám hagyta el a nyomdát, mintegy 755 tanulmányt, cikket és közleményt tartalmazva. Első évfolyama a Keresztény Magvető unitárius folyóirat irodalmi mellékleteként jelentik meg, 1925 januárjától a Minerva irodalmi és nyomdai műintézet rt. adja ki. Szerkesztője két évfolyamban Borbély István, akitől 1926-ban György Lajos veszi át a szerkesztést. Az 1. szám tanúsága szerint a folyóirat „tükre kíván lenni Erdély szellemi életének, amelyből mindenki megtudhatja, hogy az erdélyi magyarság akár a szépirodalomban, akár az egyes tudományszakokban a múltban mit produkált és ma is mit produkál. Az Erdélyi Irodalmi Szemle egyúttal azt is mutatni fogja, hogy az erdélyi magyarság szellemi téren mivel járul hozzá Románia egyetemes közművelődésének jelenlegi állapotához.” Ennek megfelelően az első hét számban külön volt szépirodalmi és külön tudományos szemle is, míg a II. évfolyamtól kezdve a laptest tanulmányokra, kisebb közleményekre s több rovatra oszlott. Az folyóirat irányvételében érezhető a romániai magyar egyházak közreműködése, az egyre bővülő főmunkatársi gárda is a felekezeti arányok figyelembevételével áll össze. A folyóirat szellemiségét a konzervatív hagyománytisztelet szempontjai határozzák meg. Irodalomkritikusai, Borbély István, Kiss Ernő, Kristóf György, Rass Károly, Budapestről Alszeghy Zsolt és Császár Elemér „keresztény-nemzeti” szemlélettel közelednek a múlt irodalmi nagyságaihoz és a Romániában megjelenő magyar szépirodalmi művekhez. A polemikus írások sem hiányoznak, a támadások célpontja az emigráció, Ady és a modern irodalom. Az irodalomkritika fokozatosan háttérbe szorul és a (humán) tudományoknak adja át helyét. A lapban számos filozófiai írás jelent meg Tavaszy Sándor, Makkai Sándor, Varga Béla tollából. A filozófiai tárgykör konkretizálódik a nemzetiségi létre: Tavaszy tanulmánya a kisebbségi élet etikájáról és egy „erdélyi magyar világnézet” eszményéről vallásfilozófiai végkövetkeztetésekbe torkollik (1928/1–4). A lapban számos történelmi, főként művelődéstörténeti közlemény is megjelent. Bíró Vencel, Buday Árpád, Csutak Vilmos, Herepei János, Kelemen Lajos, Keöpeczi Sebestyén József, Roska Márton, Veress Endre pozitivista adatközlései a szaktudomány művelését és a nemzetiségi tudat formálását egyaránt szolgálják. Emellett az Erdélyi Irodalmi Szemle hasábjain jelentek meg Bitay Árpád közleményei a roman–magyar történelmi és irodalmi kapcsolatokról, s a lapban jeles román tudósok (Victor Babeş, Vasile Pârvan, Nicolae Drăganu) tanulmányait is publikálták; ismeretterjesztő közleményeket írt Sever Pop és Moldován Gergely. Több irodalomtörténeti tanulmány mellett a lapban indította meg György Lajos Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája közlését (1925/4 és köv. számok). A folyóirat megszűnése után 1930-tól munkatársi gárdájának közreműködésével s ugyancsak György Lajos szerkesztésében indult meg az Erdélyi Múzeum új folyama mint az EME szakosztályainak közlönye.

A leíráshoz a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon elektronikus változatában található szócikket használtuk fel, http://lexikon.kriterion.ro/szavak/846/.
 
 
kapcsolódók
» a folyóiratról
» Erdélyi Irodalmi Szemle repertórium 1924-1929
 
további folyóiratok

» A Hét
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Proiectul “Digitalizare pentru interculturalitate II”
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Web

 
     

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék